Munkáink kategória bejegyzései

Hősök napi megemlékezés

A hősökről járvány idején sem feledkeztek meg.

A továbbra is fennálló veszélyhelyzetre való tekintettel szűk körben szervezte meg Hősök-napi megemlékezését a Zirci Egyházközség és a Zirci Országzászló Alapítvány.

A virágokkal körülölelt Hősök-emlékművénél Wittmann György bensőséges szavalattal adózott a katonák emlékének, majd Imrefi Mór plébános atya közös imádságra hívta az emlékezőket a világháborúk áldozataiért, családjukért, nemzetünk békéjéért és jólétéért.

Ezt követően az emlékezők elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál: Dr. Kovács Zoltán, térségünk országgyűlési képviselője, Zirc Városi Önkormányzat részéről Ottó Péter polgármester és Hellebrandt Ferenc alpolgármester, a Zirci Országzászló Alapítvány képviseletében Máj János elnök, Bittmann Károly titkár és dr. Kőváry György, a Zirci Egyházközség nevében Imrefi Mór plébános, közreműködőként pedig Wittmann György.

Kommunizmus áldozatairól megemlékezés

Áttörni a parancsolt hallgatás falát

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek Zircen

– Nézzenek egymásra, mert elszántsággal és elégtétellel tölthet el minket az a tény, hogy itt vagyunk, együtt vagyunk, és ezt szabadon megtehetjük több mint fél évszázados elnyomatás, hallgatási parancs és zsarolás után. Diadalmas nap ez, hiszen nyíltan emlékezhetünk.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének elnöke mondta ezeket a gondolatokat Zircen, a Városházán, a kommunista diktatúrák áldozataira emlékező ünnepségen, egy nappal a február 25-ei emléknap előtt.

Itthon a szöges szuronyok árnyékában az ávós terrorbrigád, ha kinézte magának a szüleink lakását, megjelent éjfélkor vagy hajnalban, csengőfrászt hozott, és kis csomagokkal teherautó-platón elvitte mindazokat a magyarokat, akikről azt gondolta, hogy útjában lennének az új rendszer építésének. Recsk és Kistarcsa szögesdrótjai mögé, ítélet nélkül, a táborparancsnok által tetszőlegesen meghosszabbítható fogsággal, kényszermunkára hurcolták el őket.

Sztálin halála után Nagy Imre kormánya hazaengedte a még élő rabokat, csupán azt közölték velük, hogy sem ítélet nélküli fogságukról, sem lágeréletükről nem beszélhetnek senkivel. Ha mégis megteszik, családjuk, hozzátartozóik, gyermekeik látják ennek kárát. „Ennek a rájuk parancsolt hallgatásnak a falát törtük át azzal, hogy a megemlékezés immár állami szintre emelkedett. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja lehetőséget teremt arra, hogy felidézzük és emlékeztessünk mindenkit, mire is képes a kommunista hatalom” – mondta az ünnepség szónoka, akinek a családja is érintett volt, mindkét szülője megjárta a Gulagot.

Menczer Erzésbet további példákkal érzékeltette, hogy a későbbi évtizedekben mire volt képes akommunista hatalom: az ötvenes években vert és gyilkolt, a hatvanas években már csak börtönbe zárt, a hetvenes években kiegyezést ajánlott, de azért még gumibotozott, hogy aztán a nyolcvanas évek végére morális és gazdasági szempontból is elzálogosítsa a jövőt. „1990 után azt hittük, hogy ilyen súlyos bűnök után az MSZMP örökösei sohasem térhetnek vissza a hatalomba. De mint oly sokszor a történelem során, csalódnunk kellett. Húsz évvel az ezerkilencszázkilencvenes fordulat után ismét a startvonalon találtuk magunkat. Az egykori KISZ KB titkárából miniszterelnök lett, és azt láttuk, hogy az ország totális eladósodottsága 2010-ben újra előállt. Mindezt az is tetézte, hogy újra felbukkantak a régi kommunista reflexek, hogy ha hazugságon érik a nagy vezetőt, ha kitör a botrány, akkor lövetni kell”.

Akikre ma szeretettel, tisztelettel, főhajtással gondolunk, akiknek köszönhetjük, hogy áldozatukkal, túlélésükkel, hűségükkel a hazához példát adtak, s akik közül néhányan most is közöttünk vannak, legyenek áldottak, mert nekik köszönhetjük, hogy ez az embertelenség nem darált le bennünket. Azért pedig, hogy mindez ne ismétlődhessen meg a történelemben, nekünk is minden nap, mindent meg kell tennünk – zárta gondolatait a szónok.

Az ünnepség koszorúzással vette kezdetét a Hősök emlékművénél, melyen 2013-ban állítottak emléktáblát a kommunista diktatúrában Gulagra elhurcoltak, Hortobágyra kitelepítettek, haláltáborokba internáltak tiszteletére. Majd a Városházán folytatódott a megemlékezés, ahol Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse köszöntötte az egybegyűlteket. Felidézte a koholt vádak alapján Gulagra internált, s ott tíz évet eltöltött Olofsson Placid bencés szerzetes közel tíz évvel ezelőtti Városházán megtartott előadását.

A történelmi egyházak képviselői, Imrefi Mór plébános, Vecsey Katalin református lelkész és Szakos Csaba evangélikus lelkész imát mondott az áldozatokért – közös fohász is átjárta a termet –, Wittmann György szavalatával tette bensőségesebbé az ünnepséget. A Himnusz és a Szózat eléneklése zárta keretbe az emlékezést Géring Klára, a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola énektanára és két diáklány közreműködésével.

 

 

 

 

 

Zirc Város Elismerő Oklevele

Szaktudás az értékmentésbe fektetve

Kiemelkedően hasznos munkája, a város értékeinek növelése érdekében kifejtett tevékenységéért Zirc Város Elismerő Oklevelét vehette át az önkormányzattól Bittmann Károly. A kitüntetés átadására Zirc város polgármesterének Újévi Fogadásán került sor.

Bittmann Károly a 2003 tavaszán megalakult Zirci Országzászló Alapítvány titkára. Az immár nyugdíjas, sikeres építési vállalkozót szinte az egész város ismeri. A Zirci Országzászló Alapítvány közösségének összefogója, egyik fő mozgatórugója, aki szaktudását civilként is kamatoztatja. Részt vesz az alapítvány programjainak összeállításában, szervezésében és lebonyolításában, nem sajnálva szabadidejét és anyagi forrásait.

DSCN0148

Találkozhatunk vele a zirci műemlékek, keresztek, szobrok, kutak restaurálásakor, és újak felépítésekor, mindezeken szakemberként a kivitelezés szakmai irányítójaként és a kivitelezésben aktívan résztvevő, fizikai munkát végző alapítványi tagként is jelen van.

Az elmúlt tizenhat évben lezajlott, városi rendezvényi szintre emelt, a magyar történelmi eseményekhez kapcsolódó alapítványi megemlékezések létrejöttének egyik ötletadója, főszervezője és lebonyolítója. A hitoktatás beindíttatója a zirci óvodában, amelyet azóta is figyelemmel kísér. A könyvkiadások, érdekes előadások, bálok, kirándulások megszervezésében, lebonyolításában is nélkülözhetetlen.

„Mindezen programok sikere Bittmann Károly aktív részvételének is köszönhető. Lakóhelyünk szebbé tételéért, hagyományaink, emlékeink megőrzéséért végzett tevékenysége, erkölcsi tartása példaértékű” – hangzott el a méltatásában.

Zirc Város Elismerő Oklevelét Ottó Péter polgármester és Varga Zita, a kitüntetés odaítéléséről döntő Emberi Kapcsolatok Bizottság elnöke adta át Bittmann Károly részére.

DSCN0087

 

Fekete István könyvbemutató

Mindenki annyi értéket kap, amennyit befogad

Lassan egy éve, hogy a Zirci Országzászló Alapítvány felavatta Fekete István emlékművét a Rákóczi téren. Most egy kiadványba foglalták össze a szobor-állítás történetét a gondolattól az avatásig.  

Az ünnepélyes könyvbemutatóra a Városházán került sor, ezt megelőzően megkoszorúzták Fekete István szobrát, amely a Rákóczi téren, az iskolával szemben került elhelyezésre.

A szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről Egervölgyi Dezső kulturális felelős köszöntötte az egybegyűlteket, majd a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 7.b osztálya – Müllerné Vida Krisztina osztályfőnök és Géring Klára karnagy vezetésével – elénekelte a Vuk-indulót. Az emlékműnél koszorút helyezett el az általános iskola két diákja, valamint Zirc Városi Önkormányzat, a dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület, a Fekete István Irodalmi Társaság és a Zirci Országzászló Alapítvány.

Ezt követően az ünneplő közösség átsétált a Városházára, ahol a könyvbemutatóra került sor. Egervölgyi Dezső bevezetésként Fekete István „Derengő hajnal” című regényéből idézett.

Ottó Péter polgármester nagy dolognak nevezte azt, ha valaki manapság könyvet tart a kezében, mert a hagyományos információhordozó eszközhöz sajnos egyre kevesebben és egyre kevesebbszer nyúlunk hozzá, pedig ott van a környezetünkben, régebbi és újabb kiadványok formájában. Ugyanakkor – statisztikai adatokra is hivatkozva – szerencsésnek nevezte, hogy a technika fejlődése ellenére az e-könyvek nem tudtak egyelőre komolyabban teret hódítani, a ma élő embernek is igénye van arra, hogy könyvet fogjon a kezébe.

Méltatta a Zirci Országzászló Alapítvány munkásságát, amely egy nagyszerű folyamatot örökített meg a kiadványában, s az emlékmű létrehozása mellett méltó módon könyv formájában is megemlékezik Fekete Istvánról. Köszönetét fejezte ki ezért az alapítványnak, minden közreműködőnek és a vendégeknek, akik elfogadták a meghívást a könyvbemutatóra.

A könyvet dr. Hermann István, a Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója mutatta be. Fekete Istvánt végtelen humanista emberként jellemezte, példaként állítva mindenki elé. A kiadvány elmeséli az emlékmű létrejöttének történetét, az engedélyeztetési folyamatot, a forrás előteremtését – a pályázati támogatáson kívül például négyszer gyűjtöttek vasat –, az ipari előállítás körülményeit, a szállítást, az avatóünnepség megszervezését. Kiemelte, hogy az egész közösség együtt működött, a szervezőmunkából nemcsak az urak, hanem az alapítvány hölgy tagjai is kivették a részüket. A munka minden egyes fázisát fotókkal dokumentálták, s megörökítették azok nevét is, akik valamilyen formában támogatták a munkájukat. Az ünnepségen szerepeltek gyerekek is, ami bizonyítja, hogy a következő generációt is igyekeznek bevonni a tevékenységükbe, legalábbis megteremtik a lehetőségét.

A könyvet mindenkinek a figyelmébe ajánlotta: „Olyan szeretetettel olvassák, forgassák, mint amilyen szeretettel ezt önöknek a Zirci Országzászló Alapítvány elkészítette, elkészíttette.”

A kiadvány elé gondolatokat fűzött Bodó Imre, a dombóvári Fekete István Múzeum igazgatója is, aki a Fekete István Kulturális Egyesület nevében is szólt az egybegyűltekhez: „E részletes, s minden momentumra kiterjedő kiadvány meglepett, de jóleső érzéssel vettem a kezembe. Kevés Fekete István-emlékhelyünk van az országban, ahol ilyen rangos kiadvány áll az odalátogatók rendelkezésére”. A mai rohanó, internetes világunkban bölcs döntésnek nevezte, hogy a dombormű az iskola bejáratával szemben került elhelyezésre, hiszen a diákok így nap, mint nap találkoznak Fekete Istvánnal és az emlékoszlopon feltüntetett műveivel.

– Amikor tavaly Fekete István emlékművét felavattuk, többünkben felmerült a kérdés, vajon mennyi köze van Zircnek az íróhoz – tekintett vissza a majd’ egy évvel ezelőtti ünnepségre Horváth Tibor, az ajkai székhelyű Fekete István Irodalmi Társaság országos elnöke. – Erre azt az egyszerű választ kaptuk, hogy ugyanannyi, mint bármely magyar városnak, bármely magyar embernek – tette hozzá. „Ezen a gondolaton elindulva megértettem annak mély igazságtartalmát, hogy nincs göllei vagy ajkai emberség, nincs kaposvári vagy mosonmagyaróvári elfogadás, nincs bakócai vagy budapesti természetszeretet. Csak egyetemes emberség, egyetemes elfogadás, egyetemes természetszeretet van, s ezekből az értékekből mindenki annyit kap, amennyit befogad magába. Ezt ismerték fel Zircen az Országzászló Alapítvány tagjai, s mindazok, akik őket támogatták” – hangsúlyozta.

A könyvet átgondolt, igényes munkának nevezte, amely egyesíti magában a dokumentációt a gondolatisággal. Szembesít minket azzal a nagy munkával, amivel az emlékmű felállítása járt, ugyanakkor felemel Fekete István érzésvilágába, amihez mi, az írót szerető és tisztelő utódok hozzátehetjük saját gondolatainkat. Az pedig, hogy az emlékmű és a könyv által elősegítik ifjúságunk lelki épülését és megszilárdulását, szerinte a legnemesebb eszmék közé tartozik.

A könyvbemutató ünnepség végén Bittmann Károly, a Zirci Országzászló Alapítvány titkára ajándékpéldányt nyújtott át a rendezvényen közreműködő gyerekeknek és felnőtteknek.

NEA-NO-17-SZ-1410 pályázat


Kommunizmus áldozatainak emléknapja

Százhúsz millió halálos áldozat

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek Zircen.

Az emlékező ünnepségre a Ciszterci Apátság Gobelin-termében került sor, a szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről dr. Kőváry György köszöntötte a megjelenteket.
A kommunizmus áldozataira Szabó Sándor András lovag, a Magyarok Nagyasszonya Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrend tagja emlékezett. Mint azt elmondta, a Magyar Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el a Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának megtartását, melynek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én emlékeznek meg a kommunista diktatúrák áldozatairól. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a kommunistákkal szemben történő kiállása miatt a szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, és a Szovjetunióba szállították, ahol húsz évre ítélték el.
Hozzátette: a politikus letartóztatása az első lépés volt azon az úton, melynek során a kommunista párt, kiiktatva az ellenszegülőket, haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Ez a szomorú történet a kommunizmus közel ötvenéves uralmát jellemezve a demokrácia és a szabadságjogok semmibevételének jelképévé vált.

1

Szabó Sándor András emlékezőbeszéde, mellette dr. Kőváry György

Becslésekre és levéltári kutatásokra hivatkozva elmondta, körülbelül 120 millió halálos áldozata volt a kommunizmusnak az egész világon. Ebbe nem tartoznak bele a rendszer azon áldozatai, akiket börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akiket csoport vagy vallási hovatartozás miatt üldöztek, vagyonuktól megszabadítottak, kitelepítettek. Nincsenek benne azok a magyar nők, édesanyák sem, akiket a „hős” szovjet „felszabadító” katonák megbecstelenítettek, és akiknek megmentése érdekében Mindszenty József bíboros-hercegprímás a nyugathoz fordult gyógyszerért, hogy vérbajukból kigyógyulhassanak. Megbecsülhetetlenül magas azoknak az embereknek a száma, akiket a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak. A kommunisták saját érdekükben a legaljasabb hazugságoktól sem riadtak vissza, elég csak a koncepciós perekre gondolni.

2

Szabó Sándor András végül arra hívta fel a figyelmet, hogy soha nem kell félnünk az igazságot megvallani, mert hallgatással csak a gonoszok érdekeit szolgáljuk. „Legyünk bátrak, már csak azért is, mert Isten nem hagyja a gyávákon keresztül megvalósulni fenséges tervét!”
Az áldozatok emlékére áldást mondtak a történelmi egyházak képviselői, Vecsey Katalin református lelkész, Huszár G. Lőrinc plébános atya és Szakos Csaba evangélikus lelkész. A Zirci Református Egyházközség vezetője megemlékezett a tavaly novemberben, életének 92. évében elhunyt Gulácsy Lajosról, a kárpátaljai református egyház nyugalmazott püspökéről, akit a református egyházban végzett tevékenysége miatt a szovjet hatóságok 1949-ben letartóztattak, és tíz évre elítéltek. Hét év kazahsztáni raboskodás után 1956-ban szabadult, és tért vissza Kárpátaljára, de a szovjet hatóságok csak 1979-től engedélyezték számára a lelkészi szolgálat végzését.

3

Az emlékezők csendben imádkoztak az áldozatokért, végül együtt elénekelték a Szózatot.

Kelemen Gábor

NEA-KK-2016-M-1177 pályázat

A kereszttől az Ezüstkeresztig

A településen található műemlékek megmentését szolgáló alapítvány tagjaként a magyar keresztény kulturális örökség védelme érdekében végzett munkája elismeréseként a Köztársaság Elnöke Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntette ki Bittmann Károlyt, a Zirci Országzászló Alapítvány titkárát.

A kitüntetés átadására két nappal az államalapítás ünnepe előtt került sor a Pesti Vigadó dísztermében. Az élmények még frissek, azt mondja, felemelő érzés volt részt venni az ünnepségen, a közel kétszáz kitüntetett egyike lenni, majd azokról kezd beszélni elsőként, akiknek köszönheti mindezt.

Először is a Jóistenről, aki erre az útra irányította. Aztán a szülőkről, akiktől a lelki töltést, erőt, szorgalmat kapta. És nem utolsósorban a családról – feleségéről, gyermekeiről, unokáiról –, akik mindvégig mellette voltak, amikor lerakta azt a sok építőkövet a szeretett bakonyi kisváros földjére.

Pedig nem is zirci születésű, egy ötgyermekes család középső fiújaként Bakonyoszlopon látta meg a napvilágot 1949. október 22-én. Igen, éppen betöltötte hetedik életévét az ’56-os forradalom idején. Emlékszik, a kerítés tetejéről nézték, ahogy meneteltek az orosz katonák a házuk előtt. A kis katolikus falu templomának nagy oltárát a mai napig édesanyja hímzett terítője díszíti. Bittmann Károly 1974-ben került Zircre. Házasságából három gyermek született, mindhárman itt élnek helyben családjukkal.

Mindig is az építőiparban dolgozott, és mesterségét a 2003-ban megalakult Zirci Országzászló Alapítványban is tudja kamatoztatni. Az Országzászló-emlékmű megmentéséért hívták életre a civil szervezetet, és azóta nagyon sok mindent tettek a helyére, melybe az idő vasfoga belemarkolt vagy a történelem szele belekapott: felújították az útszéli kereszteket, restaurálták Szent Imre szobrát, új ruhába öltöztettek régi kutakat, és gondozzák is az „örökbe fogadott” műemlékek környezetét.

Közel áll a szívéhez minden felújított műalkotás, de amikor arról kérdezem, hogy mire a legbüszkébb eddigi munkásságából, a hittanoktatás beindítását említi a zirci óvodában. Keresztény-katolikus szellemiségéből fakadóan ezt tartja a legfontosabb értéknek, amit sikerült megteremteni.

Nem először ismerték el egyébként a munkásságát, 2009-ben Zirc város felterjesztésére a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése „A Közművelődésért” díjat adományozta számára. Az átadó-ünnepség örökre emlékezetes marad, hiszen a sors úgy hozta, hogy éppen a hatvanadik születésnapján vehette át a kitüntetést a Megyeházán, ráadásul ekkor kezdődtek meg a nyugdíjas évei.

A titkár úr azonban nem nyugszik, mindig valami új dolgon töri a fejét, alapítványi társaival együtt nyitott szemmel jár, mi az, amire szükség van a városban, hogy teljes legyen a történelmi emlékezet, van-e még valami, ami felújításra szorul. Most tették éppen rendbe Békefi Remig apát emlékhelyét az Arborétumban, és a Kistemplom belső felújításánál sem hiányozhatnak a dolgos civil kezek.

Az ünnepségek, megemlékezések módját mindig megadják, ezeken az alkalmakon mintha megállna kicsit a rohanó idő, az emberek elbeszélgetnek egymással egy kis frissítő mellett, feltöltődnek a hétköznapokra, az alapítvány pedig már nézi a naptárát, melyik lesz a következő nap, amikor ünnepelni vagy éppen emlékezni kell. Fellapozzuk a piros, fehér, zöld színekkel borított emlékkkönyvet, melynek lapjairól ezernyi meghitt pillanat köszön vissza az elmúlt tizenhárom évből.

Bittmann Károly azt vallja, hogy amíg egészségünk engedi, tennünk kell a családunkért és a közösségért, ahol élünk. Ha mindenki egy kicsit hozzátesz a közvetlen környezetéhez, akkor szebb lesz a városunk és a jövőnk is. A Zirci Országzászló Alapítványban véghezvitt munkássága ékes példája mindennek. Náluk a tett az első, és azt követően jöhetnek csak a szavak.

A magas rangú kitüntetést Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter adta át, az Ezüstkeresztet pedig Ottó Péter polgármester tűzte fel Bittmann Károlynak az államalapítás zirci ünnepségén, az Országzászló-emlékmű előtt. Az elsőként megmentett történelmi emlékmű előtt…