Munkáink kategória bejegyzései

Aradi vértanúk emlékezetére állított kopjafa ünnepélyes felavatása

Egy kopjafa, amely az életről szól

Felavatták az 1849. október 6-án kivégzett vértanúk emlékművét Zircen

  A Zirci Országzászló Alapítvány széles társadalmi érdeklődés mellett avatta fel és adta át a városnak a tizenhárom aradi vértanú és az első felelős magyar kormány miniszterelnökének emlékére állított emlékművet a Március 15. téren.

Nagyon sokan eljöttek a Városháza előtti térre, hogy ezen a napfényes őszi vasárnapon, egy nappal a Nemzeti Gyásznap előtt ünnepeljenek. Egervölgyi Dezső, az alapítvány kulturális felelőse köszöntőjében ki is fejtette: nagy öröm az alapítványi tagok számára, hogy a tevékenységük ennyi ember lelkét, szellemét megérintette. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Kovács Zoltán államtitkár, térségünk országgyűlési képviselője is.

Avatóbeszédet dr. Hermann Róbert professzor, hadtörténész mondott az emlékműnél.

Emlékeztetett arra, idén 165 éve, hogy 1849. október 6-án a magyar szabadságharcot lezáró megtorlás legvéresebb napjára sor került. Aradon ezen a napon végezték ki a honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét. Pesten, ugyanezen a napon sortűz végzett gróf Batthyány Lajossal, az első felelős magyar kormány miniszterelnökével, és ugyanitt végezték ki Fekete Imrét is, akinek az volt az összes bűne, hogy feltartóztatott egy császári futárt, és miután elvette tőle a futártáskáját, hogy továbbadja a magyar hatóságoknak, az illetőt továbbengedte. A professzor hozzátette: még az ilyen humanista hozzáállás is halálos büntetéssel járhatott 1849 októberében.

Kép 257

Dr. Hermann Róbert hadtörténész emlékezett vissza a 165 évvel ezelőtti eseményekre

Beszélt arról is, hogy, nem október 6-a volt az első és az egyetlen napja a megtorlásnak. 1849 januárja és 1850 júniusa között több mint 150 személyt végeztek ki, akik a magyar oldalon vállaltak szerepet.

Ezt követően egyenként méltatta a tizenhárom aradi vértanút. Voltak közöttük, akiket kegyelemből golyó általi halálra ítélt Haynau vérbírósága, a kötél általi halál megaláztatásának érzékeltetésére pedig elmondta, akkoriban futóbetyárok, rablók, gyilkosok szokták akasztófán végezni. Valamennyi aradi vértanúra emlékeznünk kell – hangsúlyozta –, miképpen emlékeznünk kell a többi neves és névtelen vértanúra, közhuszárokra, vidéki jegyzőkre, papokra, tanítókra, miniszterelnökre, tábornokokra, tisztekre és törzstisztekre.

A város képviseletében Ottó Péter polgármester vette át az emlékművet az alapítvány vezetőitől, Máj János elnöktől és Bittmann Károly titkártól.

A városvezető ünnepi beszédében a fa és az élet között állított párhuzamot. „Amikor egy gyermek megszületik, a szülei nem kívánnak neki mást, csak azt, hogy teljes, boldog élete legyen, megélje a felnőttkort, a szép öregkort, és úgy tudjon utána búcsút venni az élettől. Amikor egy fát elültetünk, az elültetői nem tudják, hogy mi lesz azzal a fával, az ember hogyan tudja saját céljaira használni. Fűti vele otthonait, épületfát, bútorokat gyárt belőle, használati eszközöket, esetleg szerszámnyelet, útszéli keresztet, bölcsőt, bitót, koporsót, vagy kopjafát.” Nyulasi József fafaragó, az emlékmű kopjafájának készítőjével kapcsolatban egy cikket idézett, amelyben azt írják, hogy kezei között a fa életre kel. „Most már önök is megszemlélhetik ezt a kopjafát, amely önmagáért beszél. Ez a kopjafa az életről szól, azokról a hősökről, akik a hazáért, a szabadságért áldozták életüket. Azok a hősök élnek. Élnek a történelemkönyvekben, élnek a visszaemlékezésekben, élnek ebben a kopjafában, és minden magyar, a hazáját és a szabadságot szerető ember lelkében” – fogalmazott városunk vezetője.

Köszönetet mondott a Zirci Országzászló Alapítványnak és az emlékmű kivitelezésében közreműködőknek, Bittmann Károly építőmesternek, Domonkos Béla szobrászművésznek, a vértanúk nevét őrző emléktábla készítőjének, és Nyulasi Józsefnek, a Népművészet Mesterének.

Kép 290

Ottó Péter polgármester átveszi az emlékművet az alapítvány vezetőitől

A történelmi egyházak képviselői – Huszár G. Lőrinc plébános atya, Vecsey Katalin református lelkész és Szakos Csaba evangélikus lelkész megáldották az emlékművet, amelynél az emlékező szervezetek, intézmények képviselői elhelyezték koszorúikat.

A műsorban közreműködött Detre Csongor, a Szivárvány Kamarakórus és Bittmann-né Katzer Nóra.

Kelemen Gábor sajtóreferens

www.zirc.hu

2014. július 28. I. világháborús megemlékezés

Keresni és követni kell a békét

2014. július 28-án múlt száz éve, hogy kitört a világszerte több mint 15 millió halálos áldozatot követelő első világháború. A hősi halottakról Zircen is megemlékeztek.

A Zirci Országzászló Alapítvány és a Zirci Egyházközség közös megemlékezést szervezett az áldozatok nevét hirdető Hősök emlékművénél, ahová az esti szentmisét követően a bazilikától érkeztek az emlékezők.

Máj János alapítványi elnök felolvasta a hatvankét zirci áldozat nevét, nagyapja emléke előtt – aki szintén az áldozatok között volt – úgy tisztelgett, hogy a virágok és mécsesek mellé elhelyezte a képét az emlékművön.

I. világháborús megemlékezés

A megemlékezésen balról Szakos Csaba evangélikus lelkész, Huszár G. Lőrinc plébános atya és Máj János, aki nagyapjáról is megemlékezett az ünnepségen

Egervölgyi Dezső, az alapítvány kultúrfelelőse elmondta, az esztelen háború szenvedést, nyomort okozott a családok és a nemzet életében. A politikai döntéshozók soha nem voltak részesei az általuk generált eseményeknek, azok résztvevői az egyszerű emberek voltak, akik megélték a szörnyűségeket. A magyar baka csak eszköz volt a háború kirobbantóinak a kezében – tette hozzá. Hangsúlyozta, eltelt ugyan száz esztendő, de az utókornak még mindig van adóssága azokkal szemben, akiket belehajtottak az értelmetlen halálba. „Ők nem áldozatok, hanem hősök, akik életüket áldozták a nemzet jövőjéért” – fogalmazott.

Huszár G. Lőrinc plébános atyától megtudtuk, X. Pius pápa is az első világháború áldozatai közé tartozott, utóda, XV. Benedek pedig több béketervet dolgozott ki, közvetített a háborús felek között, és megfogalmazott egy imát, elrendelve, hogy az egész katolikus egyházban imádkozzák. Szakos Csaba evangélikus lelkész egy zsoltár soraira hívta fel a figyelmet, mely szerint keresni és követni kell a békét. Kiemelte, szükséges emlékezni a háborúkra, mert a történelem tanít, és ismétlődik is. Tolmácsolásában olyan imák hangzottak el, melyeket ütközetek közben mondtak a katonák. Végül egy imát – a Miatyánkot – közösen mondtak el az emlékezők.

Fotó és információk: Müller Anikó

Kelemen Gábor sajtóreferens
www.zirc.hu

[spider_facebook id=”1″]

 

2014.03.29. Békemenet Budapesten

[spider_facebook id=”1″]

2014. március 15. Gróf Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulója

A Zirci Országzászló Alapítvány és az Országos Széchenyi Kör zirci csoportja munkatervében a 2014-es esztendő, mint Zrínyi emlékév szerepel.
Az 1664-es évben három esemény köthető a költő és hadvezér gróf Zrínyi Miklóshoz:
– A tavaszi hadjárat, az eszéki híd felégetése
– Az ellenünkre megkötött gyalázatos vasvári béke
– Zrínyi Miklós tragikus halála
Szervezési nehézségeket leküzdve, március 15-én délután 5 órakor emlékfát ültettünk volna, ha a rossz idő nem akadályozza meg (előző napon, földbe került a csemete). Ezért a ciszterci apátság gobelin termében történt az ünnepség lebonyolítása. A kocsányos tölgy csemete virtuálisan lett elültetve, felavatva, megáldva és koszorúzva.
Az esemény díszvendégei, Kövér László úr, az Országgyűlés Elnöke, Dr. Kovács Zoltán, Veszprém megye kormánymegbízottja, Dr. Hermann István, a Pápai Könyvtár igazgatója és Aczél Péter, Külsővat polgármester.
A vendégeket fogadta Dékány Árpád Sixtus zirci apát úr.
Az ünnepi beszédek után dr. Hermann István bemutatta a könyvtár által kiadott Zrínyi Miklós, Az török áfium ellen való orvosság című zsebkönyv és minikönyv formátumban.
A könyvbemutató után az apát úr áldást mondott a hazára, nemzetre, a jövőnkre. A Himnusszal kezdődő ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget.
A jelen sorok írója nagy kegyelemnek érzi a sorstól, hogy az 1991-ben Széchenyi születése 200. évfordulója alkalmából ültetett kocsányos tölgyet, és most 2014-ben – nem messze a Széchenyi fától – a Zrínyi Miklós emlékére ültetett – szintén – kocsányos tölgyet is felavathatta.
Széchenyi a legnagyobb magyar, de 200 évvel korábban is volt egy nagy magyar gróf Zrínyi Miklós személyében, aki hasonlóan végezte a sors által reá ruházott feladatokat, mint Széchenyi. Ha beleolvasunk munkáikba, elcsodálkozhatunk, hogy milyen erős a nemzetszeretetből eredő közös szellemiség, mely képes évszázadokat áthidalni és évszázadokig példaként hatni.

Egervölgyi Dezső

 

Koszorúzás testben, lélekben

 Zrínyi-emlékünnepséget rendezett a Zirci Országzászló Alapítvány

 Halálának 350. évfordulóján gróf Zrínyi Miklós költőre és hadvezérre emlékeztünk. Az ünnepség díszvendége Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. 

A megemlékezés az eredeti tervek szerint az arborétumban vette volna kezdetét, de a szeles, esős időjárás miatt csak a fát ültették el a szervezők, annak megszentelésére a Zirci Ciszterci Apátság gobelintermében került sor, miképpen a koszorúkat is csak „lélekben” helyezték el az emlékezők. Dékány Árpád Sixtus ciszterci főapát nyitotta meg az ünnepséget. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar országgyűlés elnöke nemzeti ünnepünkön látogathat el városunkba, apátságunkba, és emlékezhet meg velünk együtt egy olyan történelmi személyiségről, akinek helytállása, bátorsága mindannyiunk számára erőt ad” – mondta az apát.

A szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről Egervölgyi Dezső szólt az egybegyűltekhez, méltatta Zrínyi Miklóst, ismertette életútjának főbb állomásait. 1620. május 1-jén született, mindössze hat éves volt, amikor öccsével árvaságra jutott. Pázmány Péter esztergomi érsek gyámságára bízták őket. 1628-tól 1635-ig a grazi és a nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult. Az 1639 és 1641 közötti évekre datálódnak ifjúkori csatározásai a törökkel. 1663-ban megírta nemzetmozgósító munkáját „Az török áfium ellen való orvosság” címmel. Legnagyobb hadi sikerei, így az eszéki híd felégetése, a téli hadjárat életének utolsó évében születtek. 1664. november 18-án egy vadkan által megsebezve, tragikus körülmények között hunyt el.

A történelmi egyházak képviselői, Huszár G. Lőrinc plébános, Vecsey Katalin református tiszteletes és Szakos Csaba evangélikus lelkész áldást mondtak az angolkertben elültetett fára, majd Detre Csongor, a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola hatodik osztályos tanulója elszavalta Juhász Gyula „Csáktornya” című versét.

 DSCF1220

Az ünnepségen csak „virtuálisan” tudták elhelyezni koszorúikat az emlékezők, de két nappal később az időjárás lehetővé tette a tényleges koszorúzást a fánál és emlékkőnél

 – Történelmének egyik legnehezebb időszakát élte nemzetünk a tizenhetedik században. Két világbirodalom ütközőpontján, egy három részre szakadt, békeidőben is folyamatos háborúskodással pusztuló országban kellett megtalálni a megmaradás, a túlélés lehetőségét. Gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, és mindazok, akik őt tekintették igazodási pontnak, nem voltak hajlandók elfogadni ezt a sorsot – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke. Zrínyit messzetekintő politikusnak nevezte, aki meglátta a reményt ebben a helyzetben is. Hadvezérként is értette a szakmáját, az eszéki híd felégetése világosan megmutatta, hogy az oszmán birodalom nagyon is sebezhető. A téli hadjárattal és a szentgotthárdi csatával szerzett érdemeit feláldozták a nemzetközi nagypolitika oltárán, de amit elért, az halála után is gyümölcsözött – mondta a szónok. Példája tanulságként szolgálhat, hogy nincs olyan helyzet, melyből a rá jellemző bölcs előrelátással, a lehetőségeket jól kihasználva ne lehetne kitörni – tette hozzá.

 

 DSCF1140

Kövér László beszéde az apátság gobelintermében. Mellette dr. Hermann István pápai könyvtárigazgató és Dékány Árpád Sixtus zirci apát

 – A tizenhetedik század legnagyobb haditudósát és a császári állandó hadsereg első magyar tábornokát mind a magyar rendek, mind a bécsi udvar elismerte egy ideig. Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, aki elsősorban politikus és hadvezér volt, irodalmi munkásságát is ennek a szolgálatába állította. Az oszmán elleni harcot összefogással, nemzeti hadsereg szervezésével kívánta elérni, 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, a bécsi udvar azonban veszni hagyta sikereit – szólt Zrínyiről dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott.

„Zircen van egy csapat, néhány lelkes ember, aki kovásza tud lenni a közösségnek, és nem feledik, hogy az idei esztendő gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér éve is” – méltatta a Zirci Országzászló Alapítványt dr. Hermann István, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója. Zrínyivel kapcsolatban elmondta: horvát eredetű főúri családból származott, nyolc nyelven írt és olvasott. Példaképének a vele azonos nevű dédapját, a szigetvári hőst tekintette. Az intézményük által kiadott könyvről úgy szólt: nem könnyű olvasmány, de aki alaposan végigolvassa, és a lábjegyzetekben a latin szövegek magyar fordítását megkeresi, megerősödhet nemzettudatban.

„Pápa a mai napon egy kicsit Zircre költözött” – mondta Ottó Péter polgármester, utalva az ünnepi szónokok kötődésére. Kiemelte a két település között az évszázadok során kialakult, napjainkban is erős kapcsolatot, és örömét fejezte ki, hogy közösen emlékezhettek meg a jeles történelmi személyiségről. A bemutatott könyvvel kapcsolatban megjegyezte: 1790-ben Marosvásárhelyen „Ne bántsd a magyart!” címmel jelent meg. A megemlékezésre március 15-én került sor, ezért érdekességként hozzátette: az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc felelős kormánya ezt a jelmondatot öntette a honvédség ágyúiba.

Az ünnepség végén a ciszterci rend főapátja mondott áldást a hazára és a nemzetre.

Kelemen Gábor sajtóreferens
www.zirc.hu

[spider_facebook id=”1″]

2014. február 28. Megemlékezés a kommunizmus áldozataira

Hittel védekezni az embertelenség ellen

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek a Városházán.

Az ünnepség díszvendége dr. Czike Imre János ciszterci atya volt, aki a kommunizmus áldozatainak magyarországi emléknapján, február 25-én megkapta a „Hit Pajzsa” kitüntetést. A díjat azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz és magyarságukhoz.

czike

Dr. Czike Imre János ciszterci atya (balról) a kommunista diktatúrában is hű maradt hitéhez és magyarságához. Huszár G. Lőrinc plébános atya kérdezte az életútjáról

Megtudtuk, hogy Czike atya 1949-ben érkezett Zircre, majd a rend egy évvel későbbi feloszlatását követően volt segédmunkás, gépkocsivezető, bírósági fogalmazó. Kihallgatták az ávósok, de börtönbüntetést nem kapott. Az „enyhülés” idején sikerült bekerülnie egyetemre, az ’56-os forradalmat utolsó éves egyetemistaként élte meg. 1950-ben lett novícius, de csak tizenhat évvel később szentelték pappá Esztergomban. Jogász szakképzettséget szerzett, 1966-tól negyvenhárom éven keresztül dolgozott az egyházi bíróságon jegyzőként, bíróként, bírósági elnökhelyettesként. 2011 októberében jött Zircre nyugalmazásba.

Ottó Péter polgármester arról beszélt, hogy az emléknapon nem a bűnösökről és a bűntetteikről kell beszélnünk, hanem az áldozatokról és arról az emberségről, tudásról és példamutatásról, amely a részükről megmutatkozott. Ez a példa a mai életünkben is fontos lehet – mondta a városvezető.

Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott elmondta, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjával az volt az elsődleges cél, hogy megismertessék a diákságot az embertelen korszakkal, hiszen sokáig nem lehetett erről beszélni az iskolákban. Úgy látja, az igazság közvetítéséhez hiteles személyekre van szükség, akik a saját életútjukkal bizonyítják a rendszer embertelenségét, és azt is, hogyan lehetett mégis embernek maradni a vészterhes időszakban.

Természetesen mind városunk vezetője, mind a kormány megbízottja méltatta Czike Imre János életpályáját.

Az ünnepséget szervező Zirci Országzászló Alapítvány nevében Egervölgyi Dezső emlékezett meg a GULÁG-ra elhurcolt, a Hortobágyra kitelepített, a haláltáborokba internált, a szülőföldjükről elüldözött német nemzetiségi és magyar honfitársainkról.

Végül Vecsey Katalin református tiszteletes, Szakos Csaba evangélikus lelkész és Huszár G. Lőrinc ciszterci plébános mondott áldást az áldozatok emlékére és a nemzetre.

A közönség mindezt felállva hallgatta, majd a közös imádságot követően a Szózatot is együtt énekelték.

Kelemen Gábor sajtóreferens
www.zirc.hu

[spider_facebook id=”1″]

2013. augusztus 15. A Szent István tér ünnepélyes névfelvétele

Díszvendég: dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott és Dékány Árpád Szixtus zirci apát.

2013. június 2. Trianoni emlékezés a 93. évfordulón

Díszvendégek: Döbrentei Kornél író-költő, Petrás Mária keramikusművész-énekművész, Gyapay Zoltán volt országgyűlési képviselő, Kovács Attila református tiszteletes, Hegedüs Zsuzsanna énekművész és Hoffmann Rózsa oktatási miniszter.

 

2013. április 19. Endrédy Vendel zirci apát emlékére emlékfát ültettünk

Díszvendég: dr. Márfi Gyula veszprémi érsek és Dékány Árpád Szixtus zirci apát.

2013. április 8. Emlékezés és koszorúzás a Széchenyi szobornál