Százhúsz millió halálos áldozat

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek Zircen.

Az emlékező ünnepségre a Ciszterci Apátság Gobelin-termében került sor, a szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről dr. Kőváry György köszöntötte a megjelenteket.
A kommunizmus áldozataira Szabó Sándor András lovag, a Magyarok Nagyasszonya Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrend tagja emlékezett. Mint azt elmondta, a Magyar Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el a Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának megtartását, melynek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én emlékeznek meg a kommunista diktatúrák áldozatairól. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a kommunistákkal szemben történő kiállása miatt a szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, és a Szovjetunióba szállították, ahol húsz évre ítélték el.
Hozzátette: a politikus letartóztatása az első lépés volt azon az úton, melynek során a kommunista párt, kiiktatva az ellenszegülőket, haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Ez a szomorú történet a kommunizmus közel ötvenéves uralmát jellemezve a demokrácia és a szabadságjogok semmibevételének jelképévé vált.

Szabó Sándor András emlékezőbeszéde, mellette dr. Kőváry György

Becslésekre és levéltári kutatásokra hivatkozva elmondta, körülbelül 120 millió halálos áldozata volt a kommunizmusnak az egész világon. Ebbe nem tartoznak bele a rendszer azon áldozatai, akiket börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akiket csoport vagy vallási hovatartozás miatt üldöztek, vagyonuktól megszabadítottak, kitelepítettek. Nincsenek benne azok a magyar nők, édesanyák sem, akiket a „hős” szovjet „felszabadító” katonák megbecstelenítettek, és akiknek megmentése érdekében Mindszenty József bíboros-hercegprímás a nyugathoz fordult gyógyszerért, hogy vérbajukból kigyógyulhassanak. Megbecsülhetetlenül magas azoknak az embereknek a száma, akiket a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak. A kommunisták saját érdekükben a legaljasabb hazugságoktól sem riadtak vissza, elég csak a koncepciós perekre gondolni.

Szabó Sándor András végül arra hívta fel a figyelmet, hogy soha nem kell félnünk az igazságot megvallani, mert hallgatással csak a gonoszok érdekeit szolgáljuk. „Legyünk bátrak, már csak azért is, mert Isten nem hagyja a gyávákon keresztül megvalósulni fenséges tervét!”
Az áldozatok emlékére áldást mondtak a történelmi egyházak képviselői, Vecsey Katalin református lelkész, Huszár G. Lőrinc plébános atya és Szakos Csaba evangélikus lelkész. A Zirci Református Egyházközség vezetője megemlékezett a tavaly novemberben, életének 92. évében elhunyt Gulácsy Lajosról, a kárpátaljai református egyház nyugalmazott püspökéről, akit a református egyházban végzett tevékenysége miatt a szovjet hatóságok 1949-ben letartóztattak, és tíz évre elítéltek. Hét év kazahsztáni raboskodás után 1956-ban szabadult, és tért vissza Kárpátaljára, de a szovjet hatóságok csak 1979-től engedélyezték számára a lelkészi szolgálat végzését.

Az emlékezők csendben imádkoztak az áldozatokért, végül együtt elénekelték a Szózatot.

Kelemen Gábor