Bittmann Károly bejegyzései

MEGHÍVÓ

 

Tisztelettel meghívjuk Önt,kedves családját és ismerőseit
a
Paraszt Emlékmű
avatására és ünnepélyes átadására Zirc városának

2016. április 23-án, szombaton
15:30 órára
a Kistemplom melletti térre.
A rendezvény szentmisével kezdődik.

Szobrokat faragta:Dávid Mózes Erdélyi fafaragó

Műsor

Szentmise a Kistemplomban

Vers: Wittmann György

Köszöntő: Egervölgyi Dezső

Avató ünnepi beszédet mond:
S.dr. Lackovits Emőke
néprajzkutató

Az emlékmű átadása: Ottó Péter polgármesternek

Áldást mondanak:
Huszár Lőrinc O.Cist. Perjel-plébános atya
Vecsey Katalin református lelkész
Szakos Csaba evangélikus lelkész

A műsorban közreműködik: Bakonyoszlopi énekkar
Baumgartner Etelka vezetésével

Zirci Országzászló Alapítvány

Meghívó

 

Tisztelettel meghívjuk Önt és családját

2016. április 8-án

17 órára

a
SZÉCHENYI SZOBORHOZ

Gr. Széchenyi István halálának 156. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzással egybekötött emlékező ünnepségre.

Emlékezik:  Egervölgyi Dezső

Áldást mondanak:

Huszár Lőrinc O.Cist. plébános atya
Vecsey Katalin református lelkipásztor
Szakos Csaba evangélikus lelkész

Zirci Országzászló Alapítvány és az
Országos Széchenyi kör Zirci csoportja

MEGHÍVÓ

A kommunizmus áldozataira emlékezünk
2016. február 25.-én, 17 órakor
a Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont Gobelin termében.

Köszöntő: Egervölgyi Dezső
Szavalat: Detre Csongor

Emlékező beszédet mond

Huszár G.Lőrinc
O.Cist plébános atya

Áldást mondanak:
Huszár Lőrinc kat. plébános
Vecsey Katalin ref. lelkész
Szakos Csaba ev.lelkész

Zirci Országzászló Alapítvány

Dr. Bartalis Imre – Paraszti huncutságok

A Zirci Országzászló Alapítvány és a Bencés Diákszövetség Veszprém Megyei Egyesülete közös
szervezésében december 10-én Dr. Bartalis Imre állatorvos, nyugalmazott főtanácsos tartott előadást az Apátság Gobelin-termében.

Az előadás címe – Paraszti huncutságok – derűs, vidám estét ígért. Az anekdoták, a humor mögött azonban hamar felfedezte a nagyszámú hallgatóság a saját földjén egyedül, családja segítségével gazdálkodó falusi ember mindennapos erőfeszítéseit, gondjait, a hozzá nem értő hatalmasságok parancsa elleni furfangos védekezését. Az évnek mind a tizenkét hónapjában nehéz munkát igénylő gazdaság csak az ősöktől örökölt szakértelemmel, szorgalommal, a falu összefogásával volt eredményes. Egyszerre kiszolgáltatottnak lenni a természet szeszélyeinek, és a parancsoláshoz szokott hatalmaknak, ezt csak kellő humorral, csalafintasággal, góbésággal lehetett túlélni. Imre bácsi székely lófő ősökkel rendelkező sokgyermekes családban felnőve már kiskorától fogva természetesnek vette a földdel szorosan összefonódó életformát, nem is működhetett volna másképp egy ilyen gazdaság, csak ha a legkisebb gyermek is hasznos szerepet kapott benne. Az állatorvosi hivatás azt jelentette, hogy nem szakadt el a falusi élettől, a gyógyítás mellett az emberek ügyes-bajos gondjaival is törődött. Újságíróként, hagyományőrző, nemzeti összefogásra buzdító könyveivel közéleti szerepet is vállalt. Bámulatos memóriája mellett rendszeresen vezetett feljegyzései segítették, hogy több könyvében megírja pályafutásának érdekesebb – hol szomorú, hol vidám – epizódjait. Érdekes, tanulságos történeteit hallgatva hamar elszállt az este.

Az Országzászló Alapítvány legközelebbi terveinek egyike, hogy a régen „ a falu” néven emlegetett városrészben fából faragott szoborral őrizze meg az egykori zirci magángazdálkodók, virágzó parasztgazdaságok emlékét a Kistemplom mellett az egykori királyi udvarház közelében. Köszönjük, hogy Dr. Bartalis Imre is ezt a törekvést támogatta emlékezetes előadásával.

Nagycenki Széchenyi emlékfa ültetés

A 40 éves Országos Széchenyi Kör alapításának évfordulója alkalmából ültetett emlékfa ünnepélyes felavatása: Nagycenk, 2015. október 27.

Pontosan 1975. október 27-én a Széchenyi nevét viselő szocialista brigádok tagja i találkoztak Nagycenken, a Széchenyi István Emlékmúzeumban. Környei Attila felhívására jelentkezve egy izgalmas vetélkedőn vettek részt, majd az ezt követő beszélgetés során alakult ki az elképzelés, hogy létrehozzák a múzeum baráti körét. Akkor és ott tették le az alapját a jelenleg is működő Országos Széchenyi Körnek.

A kastély dísztermében, a Himnusz eléneklése után Aczél Eszter múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Péchy Mária az Országos Széchenyi Kör elnöke köszöntötte a tagokat, a vendégeket, Rubovszky Andrást a Széchenyi Társaság titkárát, Buday Miklóst a Széchenyi Alapítvány elnökét, Bittmann Károlyt, a Zirci Országzászló Alapítvány titkárát, Csorba János Nagycenk polgármesterét és Bugledich Attila alpolgármestert.
A köszöntők elhangzása után Siska Tamás – aki az alapítók között volt – tartott az elmúlt negyven év eseményeiről egy tartalmas előadást, emlékezve azokra is, akik már nincsenek közöttünk.
Az emlékfa ültetést Egervölgyi Dezső kezdeményezte, majd az avatóbeszédét az alábbi szavakkal kezdte:
Ültessünk emlékfát!

Az avató beszéd:

Tisztelt Aczél Eszter igazgatónő, tisztelt Péchy Mária elnök asszony, tisztelt barátaim, kedves vendégek.
2015. 09.14-én „Felhívás” jelent meg az Országos Széchenyi Kör honlapján, melyre felszólító módban a következő választ írtam:

Ültessünk fát!
Tartozunk Környei Attila emlékének annyival, hogy emlékfát ültet tiszteletére az Országos Széchenyi Kör.
Tartozunk mindazok emlékének, akik már nincsenek közöttünk, de részesei voltak Széchenyi szellemiségének megőrzésében a kezdetektől.
Tartozunk magunknak, mert átvettük a zászlót és ma is él az 1975. október 27.-én indított Széchenyi mozgalom.
Legkevesebb, hogy ünnepélyes keretek között megjelöljük azt a helyet, ahol létrejött egy közösség, hogy ébren tartson egy „szellemet”, Széchenyi szellemét.
Emlékezni nemzeti lelkiismeret.
Emlékezzünk e fával, hogy majd ránk is emlékezzenek.
A felhívás, de a válasz sem a Soproni Erdészeti Egyetem
hallgatóinak, nem is azoknak, akik eltüntették az általunk elültetett Széchenyi emlékfát, hanem a Széchenyi Körös barátaimnak szólt.
Egy felkiáltás, mely figyelmeztetés is egyben.
Péchy Mária elnök asszony szerint, enyhén erőszakosan léptem fel, és
nem igazán hagytam békében, a faültetés témájában. Erőszakos? talán, picit,
bolhányit. De nékem nem így tűnt.
Igaz sokszor írtam levelet, sokszor felhívtam telefonon, hogy érdeklődjek, de soha nem vettem észre, hogy nem fogadta szívesen keresésemet.
Jónak tartotta az ötletet és támogatólag mellé állt a faültetés gondolatának. De nem csak támogatólag és nem csak mellé állt.
Egy briliáns ötlet is csak akkor ér valamit, ha van, aki kivitelezi, különben csak egy jó gondolat mely elveszik a többi jó között, elszáll, mint a buborék.
De ez a gondolat nem veszett el, ez a gondolat Mária jóvoltából testet öltött.

E fával emléket állítunk Széchenyinek és magunknak is.

Nem holt kőből, rideg ércből, hanem élő anyagból, mely magában hordozza az életet, a jövőt, magába fogadja és összeköti szellemünket Széchenyi szellemével.
És ezzel a cselekedettel nem teszünk mást, mint amit eddig is tettünk: ébren tartjuk és ápoljuk Széchenyi szellemiségét szeretetből, elkötelezettségből és általa szorosabb lesz a kapcsolatunk Nagycenkkel és a Széchenyi Emlékmúzeummal.

Hölgyeim és Uraim!
40 éves a Széchenyi Kör. A negyven év köt össze bennünket.
Megöregedtünk, de valami elevenen tartja szellemünket, mozgásra késztet bennünket, és ez nem más, mint ügyszeretet.
Környei Attila által létrehozott szocialista brigádmozgalom és a belőle kinőtt Országos Széchenyi Kör, felbecsülhetetlen munkát végzett a Széchenyi ismeretterjesztés terén. Tevékenységünk kiterjedt az ország egész területére és ebben rejlett a gondolat eredetisége. Büszke vagyok rá, hogy részese lehettem e közösségnek.
Aki fát ültet, unokáira gondol és bízik a jövőben.
E tevékenységünkben, ha akaratlanul is benne rejlik a távolba tekintés.
Szeretném, ha több év múlva, az unokáim osztálykiránduláson felfedeznék a fát, és büszkén mondanák: az én nagyapám is tagja volt az Országos Széchenyi Körnek.
És talán a váratlan találkozás felébreszti bennük a kíváncsi vágyat, hogy utána nézzenek és találkozzanak a „hely szellemével” mely öregapjukat magához láncolta több mint 40 éven át.
És talán leemelnek a polcról egy Széchenyi képeskönyvet, aztán majd a Hitelt.
Higgyünk a bennük szunnyadó magyarságtudatukban, mely idővel szárba szökken, mert ők a jövő, ők jelentik a jövő Magyarországát.
És ha valóban így történik, akkor nem volt hiábavaló tevékenységünk, nem hiába ültettük el a fát.
Az ünnep a nemzet emlékezete, az ünnepek pedig az emlékezet karbantartói.

Most elmegyünk,
de lelkünk egy darabja itt marad,
melyet a fa magába fogad,
s így a kapcsolat örök marad.

Zirc – Nagycenk, 2015. október 27.

Egervölgyi Dezső

Emlékezes Prohászka Ottokárra és emlékfa ültetés

A haza apostola és tanítója

Születésének 157. és pappá szentelésének 110. évfordulója alkalmából fát ültetett az arborétumban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök emlékére a Zirci Országzászló Alapítvány, a Zirci Széchenyi Kör és a Zirci Katolikus Egyházközség.

Az egyházi vezetőről Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója emlékezett meg. Bevezetésként elmondta: mindig örömmel beszél Prohászka életútjáról és jelentőségéről, mert azt tapasztalta, hogy huszonöt évvel a rendszerváltozás után is keveset tudnak róla, bizonyos médiumok pedig megbélyegző jelzőket társítanak a neve mellé.

Prohászka Ottokár a felvidéki Nyitrán született, és itt lett később a piaristák neveltje. Tehetségére hamar felfigyeltek elöljárói, és Rómába küldték továbbtanulni. Pappá 1881. október 30-án szentelték. Huszonkét évig dolgozott az esztergomi kisszemináriumban, melynek kezdetben tanára, később professzora, majd az egész intézményt megújító lelki igazgatója lett. A papnevelést szinte forradalmasította, olyan papi generáció tagjai tartották mesterüknek, akik sikerrel birkóztak meg a huszadik század eleji magyar társadalmi katasztrófák lelkipásztori feladataival, tartást adva a népnek.

prohászka ottokár

Prohászka Ottokár életútját, jelentőségét Mózessy Gergely (a képen jobbról) méltatta. Mellette Huszár G. Lőrinc ciszterci plébános és Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse (Fotó: Boross László)

 

Szó esett a püspök írói, újságírói tevékenységéről is. Az 1910-es évekig a katolikus sajtóügy vezéralakja volt, prózáját pedig mesterinek nevezte a szónok. Cikkeiben kifejtette nézeteit, reformgondolatait a kor egyházi és társadalmi problémáiról, szociális kérdéseiről. A keresztény világra zúduló új eszméket nem sértődötten fogadta, hanem kész volt velük a párbeszédre. Mindemellett elismert teológus és filozófus is volt. Keresztényszocialista elveket vallott, aktív politikai fellépéseinek is a szociális tettrekészség volt a mozgatórugója. Legjelentősebb gyakorlati alkotása a Szociális Missziótársulat megteremtése volt, amely hihetetlen méretű karitatív munkát végzett – tudtuk meg.

Prohászka Ottokár 1904-ben Pestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának dogmatika-professzora lett. Püspökké egy évvel később nevezték ki, majd szentelték fel. A civil tudományos élet is elismerte azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

68 évesen érte a halál, a róla elnevezett székesfehérvári vasútvidéki emléktemplomban nyugszik. Mózessy Gergely a püspök tragédiájának nevezte, hogy halála után hivatkozási alappá és szimbólummá vált. – Bár életművének tudományos feldolgozása megkezdődött, inkább a politika sajátította ki magának alakját. A baloldali kulturális elit stigmaként ragasztotta nevéhez az antikommunista és antiszemita jelzőket. Előbbi kikopott mára, utóbbi valóságtartalmát pedig igazán komolyan soha nem vizsgálták – tette hozzá.

A Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontjának gobelintermében megtartott ünnepségen avatóbeszédet Egervölgyi Dezső, áldást Huszár G. Lőrinc plébános atya mondott, szavalatával közreműködött Detre Csongor. A megemlékezés koszorúzással zárult. Az emlékfa mellé lerakott kövön Prohászka Ottokár portréja mellett ez áll: „Magyarország apostola és tanítója”.

Kelemen Gábor

www.zirc.hu

MEGHÍVÓ

Tisztelettel meghívjuk Önt, családját és ismerőseit

október 11-én 16 órára

Prohászka Ottokár

székesfehérvári püspök

születése 157. és püspöki kinevezése 110. évfordulója alkalmából rendezett

megemlékezésre és emlékfa ültetésre.

Gyülekezés a Látogató központban.

Avató beszédet mond az Arborétumban: Egervölgyi Dezső

Koszorúzás

Áldást mond: Huszár Lőrinc O.Cist.

Az ünnepség az Apátság gobelin termében folytatódik

Szavalat: Detre Csongor

Emlékbeszédet mond:

Mózessy Gergely

a Székesfehérvári Püspöki és

Székeskáptalani Levéltár Gyűjtemény

Igazgatója

 

                  


Október 6-ai megemlékezés

Tiszteljük hőseinket és eszményeiket!

Van-e igazságos forradalom? Van-e igazságos harc? – tette fel a kérdést október 6-ai emlékező beszédében dr. Árpásy Tamás, a Zirci Járási Hivatal vezető-helyettese.

A válasz nem késett sokat: van igazságos forradalom és szabadságharc, erre ragyogó példa 1848-49. Már a reformkornak nevezett, nagyjából a 19. század első reform országgyűlésétől a forradalomig tartó korszak páratlan volt a maga nemében, hiszen sem azelőtt, sem azután nem fordult elő, hogy a társadalom uralkodó rétegének többsége és java saját egyéni és kollektív érdekeivel homlokegyenest ellenkezően, csupán nemes elvek és értékek vállalásával, hazája szeretetétől vezérelve önként lemondott saját előjogairól – mondta a szónok. Az aradi vértanúkkal kapcsolatban – felidézve kivégzésük körülményeit – úgy fogalmazott: „a mai belvárosi fanyalgók számára különösen furcsa és bosszantó lehet, hogy ezeknek a szó valódi értelmében nemes embereknek a jó része úgy vállalta magától értődő természetességgel a magyarság sajátos sorsközösségét, hogy még magyarul is keveset tudott”. Hangsúlyozta, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc – vargabetűi, tévedései és gyarlósága ellenére – igazságos forradalom és igazságos harc volt. „Örök, egyben intő tanulsága, hogy az önfeláldozás, az önzetlenség, a bátorság, a hazaszeretet sohasem viszonylagos és múló szeszély, hanem emberként és magyarként való megmaradásunk alapfeltétele.” Dr. Árpásy Tamás zárszavában arra hívta fel a figyelmet: hőseinket és eszményeiket tisztelnünk kell.

okt 6. 001

Dr. Árpásy Tamás, a járási hivatal vezető-helyettese emlékező beszédében hangsúlyozta, van igazságos forradalom és harc, ezt példázza 1848-49 emléke (Fotó: Vecsey András – Városi Könyvtár)

 

A szél újra és újra belekapott a fekete zászlóba a Március 15. téren, mintha nem tudna belenyugodni, hogy október 6-ával a gyász színe mindörökké összeforrott. A történelmi események sorát Palkovics Jánosné, a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal titkársági referense idézte fel, aki egyben a műsort is vezette a Zirc Városi Önkormányzat, a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és a Zirci Országzászló Alapítvány által szervezett közös megemlékezésen.

Ulrich Anna Csenge és Detre Csongor, a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói szavalatukkal adóztak a hősök emlékének, majd az emlékező szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a kopjafánál, ahol mécsesek is gyúltak.

okt 6. 002

Bittmann Károly, a Zirci Országzászló Alapítvány titkára gyertyát gyújt az aradi vértanúk emlékére a tavalyi évben állított kopjafánál (Fotó: Városi Könyvtár)

 

Már az este szállt a térre, amikor a történelmi egyházak képviselői – Vecsey Katalin református és Szakos Csaba evangélikus lelkész – áldást mondtak a tizenhárom aradi vértanúra.

Kelemen Gábor

www.zirc.hu

Hősök napi megemlékezés

Tisztelettel meghívjuk Önt,

kedves családját és ismerőseit

Hősök napi megemlékezésre 

2015. május 31-én, vasárnap 11:15-re.

A megemlékezés a zirci Kistemplomban szentmisével kezdődik,

majd emlékezés és koszorúzás a Hősi Emlékműnél.

Zirci Egyházközség és a Zirci Országzászló Alapítvány