A haza apostola és tanítója
Születésének 157. és pappá szentelésének 110. évfordulója alkalmából fát ültetett az arborétumban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök emlékére a Zirci Országzászló Alapítvány, a Zirci Széchenyi Kör és a Zirci Katolikus Egyházközség.
Az egyházi vezetőről Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója emlékezett meg. Bevezetésként elmondta: mindig örömmel beszél Prohászka életútjáról és jelentőségéről, mert azt tapasztalta, hogy huszonöt évvel a rendszerváltozás után is keveset tudnak róla, bizonyos médiumok pedig megbélyegző jelzőket társítanak a neve mellé.
Prohászka Ottokár a felvidéki Nyitrán született, és itt lett később a piaristák neveltje. Tehetségére hamar felfigyeltek elöljárói, és Rómába küldték továbbtanulni. Pappá 1881. október 30-án szentelték. Huszonkét évig dolgozott az esztergomi kisszemináriumban, melynek kezdetben tanára, később professzora, majd az egész intézményt megújító lelki igazgatója lett. A papnevelést szinte forradalmasította, olyan papi generáció tagjai tartották mesterüknek, akik sikerrel birkóztak meg a huszadik század eleji magyar társadalmi katasztrófák lelkipásztori feladataival, tartást adva a népnek.
Prohászka Ottokár életútját, jelentőségét Mózessy Gergely (a képen jobbról) méltatta. Mellette Huszár G. Lőrinc ciszterci plébános és Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse (Fotó: Boross László)
Szó esett a püspök írói, újságírói tevékenységéről is. Az 1910-es évekig a katolikus sajtóügy vezéralakja volt, prózáját pedig mesterinek nevezte a szónok. Cikkeiben kifejtette nézeteit, reformgondolatait a kor egyházi és társadalmi problémáiról, szociális kérdéseiről. A keresztény világra zúduló új eszméket nem sértődötten fogadta, hanem kész volt velük a párbeszédre. Mindemellett elismert teológus és filozófus is volt. Keresztényszocialista elveket vallott, aktív politikai fellépéseinek is a szociális tettrekészség volt a mozgatórugója. Legjelentősebb gyakorlati alkotása a Szociális Missziótársulat megteremtése volt, amely hihetetlen méretű karitatív munkát végzett – tudtuk meg.
Prohászka Ottokár 1904-ben Pestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának dogmatika-professzora lett. Püspökké egy évvel később nevezték ki, majd szentelték fel. A civil tudományos élet is elismerte azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.
68 évesen érte a halál, a róla elnevezett székesfehérvári vasútvidéki emléktemplomban nyugszik. Mózessy Gergely a püspök tragédiájának nevezte, hogy halála után hivatkozási alappá és szimbólummá vált. – Bár életművének tudományos feldolgozása megkezdődött, inkább a politika sajátította ki magának alakját. A baloldali kulturális elit stigmaként ragasztotta nevéhez az antikommunista és antiszemita jelzőket. Előbbi kikopott mára, utóbbi valóságtartalmát pedig igazán komolyan soha nem vizsgálták – tette hozzá.
A Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontjának gobelintermében megtartott ünnepségen avatóbeszédet Egervölgyi Dezső, áldást Huszár G. Lőrinc plébános atya mondott, szavalatával közreműködött Detre Csongor. A megemlékezés koszorúzással zárult. Az emlékfa mellé lerakott kövön Prohászka Ottokár portréja mellett ez áll: „Magyarország apostola és tanítója”.
Kelemen Gábor